|
IPARTESLETEK BUDAPESTI SZVETSGE
ALAPSZABľLY
2010
Az Ipartestletek Budapesti Szvetsge (a tov bbiakban IBSZ ) a fv ros ltal nos s orsz gos szakmai ipartestletek alakul˘ kzgyűlse ltal ltrehozott fggetlen szakmai, gazdas gi, rdekkpviseleti, rdekvdelmi, rdekegyeztet szervezet.
I. ľLTALľNOS RENDELKEZSEK
1.)
A szvetsg elnevezse: Ipartestletek Budapesti Szvetsge
RvidĄtett elnevezse: IBSZ
Idegen nyelvű elnevezse: BUDAPESTER INNUNGENVERBAND ASSOCIATION of CRAFTSMEN'S CORPORATION BUDAPEST
2.)
Az IBSZ szkhelye: 1077 Budapest, Wesselnyi u. 73.
3.)
Az IBSZ műkdsi terlete nem korl tozott
4.)
A szvetsg - alapĄt˘inak dntse rtelmben - jogi szemly, a KIOSZ budapesti szintű szervezete ltal nos jogut˘dja, az 1989. vi II. Trvny alapj n jtt ltre s az elfogadott Alapszab ly szerint műkdik. Tevkenysgt ideol˘giai befoly sokt˘l mentesen vgzi, kzvetlen politikai tevkenysget nem folytat, szervezete p rtokt˘l fggetlen s azoknak anyagi t mogat st nem nyŁjt.
II. AZ IBSZ CLJA S FELADATAI
1.) Az IBSZ clja s feladatai:
• Az IBSZ szvetsgben rejl eregyesĄts a tagszervezetek s tagok, az egyes kzműves, szolg ltat˘ s m s e tevkenysghez kapcsol˘d˘ gazdas gi tevkenysget kifejt gazd lkod˘ szervezetek rdekeinek kpviselete, a tagszervezetek, tagok rdekkpviseleti, rdekegyeztet feladatainak jobb ell t sa rdekben,
• az IBSZ, mint a KIOSZ Budapesti szintű szervezet jogut˘dja az egyeslsi trvny alapj n, - nem ktelez tags ggal - sszefogja a műkd ipartestleteket, szervezeteket, valamint, fknt kerleti ipartestlet hi nya esetn sszetartja Szakmai Tagozatokba, szakma specifikusan a kzműipari, mikro-, kis- s kzpv llalkoz sokat, Ągy reprezentativit s n l fogva a tbbsgi rdekeket kpviseli Budapesten a mindenkor hat lyos Alapszab ly s SZMSZ alapj n,
• az IBSZ t mogatja a gazdas g fenntarthat˘ fejldst sztnz, a kzműipar, a mikro-, kis- s kzpv llalkoz sok hosszŁ t vŁ fennmarad s t s eredmnyes műkdst biztosĄt˘ gazdas gpolitika kialakĄt s t s kvetkezetes megval˘sĄt s t,
• az IBSZ clja, hogy az Ipartestleti, kzs tulajdonŁ Irodah zban az IBSZ kiz r˘lagos tulajdonrszben a r szorul˘ rdekkpviseleti tagszervezeteinek, tagjainak rdekkpviseleti egyb tevkenysget ell t˘k sz m ra kzssgi teret, oktat si feladatokhoz helyet biztosĄtson,
• rdekkpviseleti szervezetekkel, az IPOSZ Nonprofit Kft-vel, akkredit lt felnttkpz intzmnyekkel, az NSZFI-vel kzs egyttműkdssel gazdas gi tevkenysgek, oktat sok vgzse eseti meg llapod sok, szerzdsek, jogszab lyok alapj n, a szervezet cljainak megval˘sĄt sa, gazdas gi feltteleinek biztosĄt sa rdekben,
• az rdekkpviseleti tevkenysget ell t˘ tagszervezetek t rsadalmi vezetinek s gyvezetinek, valamint a gazdas gi tevkenysget kzvetlenl folytat˘ tagoknak, vezet tisztsgviselinek s munkat rsainak koordin lt felkszĄtse, tov bbkpzse feladataik ell t s ra,
• tagszervezetei, tagjai a mikro-, kis- s kzpv llalkoz sok rszre, tevkenysgket segĄt szaktan csad st folytat s klnfle szolg ltat sokat biztosĄt, illetve szolg ltat˘ rendszereket műkdtet,
• a szakmai kpzs, tov bbkpzs, munka-, tűz- s krnyezetvdelmi, valamint igny szerint egyb oktat sok szervezse, munkaad˘i- gazdas gi szerepe t rsadalmi elismertsge, valamint szaktud sa nvelse clj t szolg l˘ oktat si anyagok kifejlesztse, programakkredit ci˘ja,
• az IBSZ, mint a Budapesten műkd szvetsg mutasson pld t a jogkvet, korrekt piaci magatart s ban , az oktat s szervezsben, az egyrtelmű inform ci˘s anyagok kzlsben, oktat s szĄnvonalban, a vizsg ztat si rendszereken belli egyttműkdsben, rezze ktelessgnek a tagszervezetek, tagok rszrl elfordul˘, az iparos-v llalkoz˘k megtvesztsre ir nyul˘ tevk enysg esetben felhĄvni a figyelmet a jogszerű kzlsm˘dra s az etikus magatart sra, egyttműkdve a fogyaszt˘vdelemmel, a Versenyhivatallal, kzreműkdni az llami- s t rsadalmi szervezetekkel kapcsolattart s s a kapcsolatrendszer folyamatos kiszlesĄtsvel,
• az IBSZ elnksge ltal megv lasztott, megbĄzott, deleg lt szakrt, kpvisel kzreműkdsvel kapcsolattart s az IPOSZ-szal, s m s rdekkpviseleti tevkenysgben kzreműkd t rsszervezetekkel, egyttműkdni a BKIK-val, sz MKIK-val, a Fv rosi nkorm nyzattal, a hivatalokkal, a szakiskol kkal,
• jogszab lyfigyels, szleskrű inform ci˘s rendszer műkdtetse, igny esetn jogi s kzgazdas gi tan csad s szervezse, nyŁjt sa,
• rdekkpviseleti keretek kztt a szvetsgbe tmrlt szervezetek , tagok sz m ra kzssgi jellegű marketing, piackutat˘ tevkenysg, belfldi s klfldi ki llĄt sok, v s rok, tanulm nyutak szervezse,
• a p ly zatok kszĄtsnl a tagszervezetek, tagok szervezett segĄtse, a p ly zatok rtelmezse, inform l sa a klnbz krdskrkben,
• kapcsolattart s hazai s nemzetkzi szvetsgekkel,
• szoci lis t mogat s nyŁjt sa idskorŁ r szorul˘ iparos v llalkoz˘knak,
• megbecslsben s elismersben rszesĄti mindazokat az iparosokat, v llalkoz˘kat, tov bb azon szemlyeket, akik az ipartestlet tagjaknt kimagasl˘, pldamutat˘ tevkenysgkkel, az iparos kzssgrt v llalt munk jukkal kitntetsre, elismersre rdemess v ltak,
• ell t minden olyan feladatot, amelyet a Kzgyűls, az Alapszab ly s a jogszab ly rszre lehetv tesz, amivel a tagszervezetek, tagok megbĄzz k,
• kln kzgyűlsi hat rozatban az IBSZ Szervezeti Műkdsi Szab lyzatban rgzĄtettek alapj n gazd lkod˘ szervezeteket hozhat ltre s műkdtethet az Alapszab lynak s a jogszab lyoknak megfelelen .
III. AZ IBSZ SZVETSGI TAGSľG
1.) Az IBSZ tagszervezet, tags g keletkezse:
Tagjai lehetnek a szvetsgnek olyan egyni s t rsas v llalkoz sokat tmrĄt ipartestletek, tov bb m s, a mindenkori v llalkoz sokr˘l sz˘l˘ trvnyek hat lya al tartoz˘kat tmrĄt jogi s nem jogi szemlyisgű szervezet, amelyeket a BĄr˘s g nyilv ntart sba vett, az IBSZ-be Belpsi Sz ndknyilatkozatban kri felvtelt, mellkeli az Alapszab lyt, s nyilatkozik a szervez ett kpvisel szemly nevrl, elfogadja az IBSZ Alapszab ly t, v llalja, hogy a szervezetben bekvetkez adatv ltoz sokat, szemlyi v ltoz sokat 30 napon bell az IBSZ- szel kzli.
Tagjai lehetnek tov bb a szvetsgnek azok az egyni v llalkoz˘k, valamint jogi szemlyisggel nem rendelkez gazdas gi t rsas gok, m s gazdas gi tevkenysget vgz jogi szemlyek, amelyek magyarorsz gi szkhellyel/telephellyel/fi˘khellyel fejtik ki tevkenysgket, akik/amelyek az Alapszab ly rendelkezseivel egyetrtenek, a Szvetsg munk j ban kzreműkdnek s v llalj k a Szvetsg kzgyűlse ltal a tagok egyttműkdse s piaci magatart sa tekintetben elfogadott szakmai s etikai norm k betart s t s eleget tesznek az Alapszab lyban meghat rozott ktelezettsgeknek, egyben Belpsi Sz ndknyilatkozatban felvtelket krik az IBSZ-be, mellkelik a cg kivonat m solatot, vagy a v llalkoz s adatait, nyilatkoznak a kpvisel szemlyrl, s elfogadj k az IBSZ Alapszab ly t, v llalj k, hogy a v llalkoz˘i struktŁr j ban bekvetkez adatv ltoz sokat, szemlyi v ltoz sokat 30 napon bell az IBSZ-szel kzli.
A tags gi viszony - az alapĄt˘k tags g n tŁl - a csatlakozni sz ndkoz˘ szervezetek, tagok belpsi sz ndk nyilatkozat val, majd az elnksg ltal trtn elfogad s val jn ltre , a hat rozatr˘l, az idar nyos tagdĄj mrtkrl Ąr sban t jkoztat st kap, a tagdĄj IBSZ-hez val˘ berkezsvel p rhuzamosan trtnik meg a tagregisztr ci˘, amirl a tagszervezeti tag Ąr sban ismtelten rtesĄtst kap. Az IBSZ szvetsgi tags g felvtel elutasĄt sa esetn a kzgyűlshez lehet fellebbezni.
A tagszervezetek tags gi jogaikat a tags gi jogviszony ltesĄtse s megszntetse, tov bb a szvetsg kzgyűlsn gyakorolhat˘ szavazati joguk tekintetben, a kzhiteles nyilv ntart sba bejegyzett kpvisel vagy az al Ąr si cĄmpld nyon szerepl, elzetesen Ąr sban bejelentett kpvisel Łtj n gyakorolhat˘. Tagok esetben tags gi jogaikat, a tags gi jogviszony ltesĄtse s megszntetse, tov bb a szvetsg kzgyűlsn gyakorolhat˘ szavazati joguk tekintetben, szemlyesen, vagy elzetesen Ąr sban az IBSZ-hez bejelen tett kpvisel Łtj n gyakorolhat˘. Tagszervezeti, tagi kpvisel, bejelentett kpvisel az IBSZ tisztsgeire megv laszthat˘.
P rtol˘ tagja lehet a szvetsgnek az a termszetes vagy jogi szemly, aki/amely t mogatja a szvetsg tevkenysgt s az Alapszab lyt elfogadja. A p rtol˘ tag felvtelrl s a tagdĄj fizets mrtkrl az elnksg dnt. A p rtol˘ tag a szvetsg kzgyűlsn s m s testleteiben szavazati joggal nem rendelkezik, a szvetsg tisztsgeire nem v laszthat˘ s nem v laszthat.
Tiszteletbeli tagja lehet a szvetsgnek az a kztiszteletben ll˘ termszetes szemly, aki a szvetsg rdekben kiemelked tevkenysget vgez s akit a kzgyűls tiszteletbeli tagg fogad. A tiszteletbeli tag a szvetsg kzgyűlsn s m s testleteiben szavazati joggal nem rendelkezik, a szvetsg tisztsgeire nem v laszthat˘ s nem v laszthat.
2.) Az IBSZ tagszervezetek, tagok jogai:
• Az IBSZ tagszervezeteit, tagjait azonos jogok illetik meg,
• jogosult a bejelentett, regisztr lt kpviselje Łtj n rszt venni a szvetsgi munk ban,
• a z IBSZ tagszervezetek, tagok az IBSZ-hez bejelentett s az IBSZ elnksge ltal elfogadott kpvisel v laszthat˘ a Szvetsg b rmely tisztsgre az Alapszab ly V. fejezete alapj n ,
• tan cskoz si s szavazati joggal rendelkezik a kzgyűlsen,
• a szvetsg tevkenysgre vonatkoz˘an javaslattal, bejelentssel, szrevtellel s krdssel fordulhat az elnksghez, a szvetsg tisztsgviselihez, gyintzihez a mindenkor hat lyos SZMSZ szerint,
• bizalmatlans gi indĄtv nyt terjeszthet el az Alapszab lyban foglaltak alapj n,
• a tagszervezetek, tagok a Kzgyűls ltal hozott hat rozato t vagy hat rozatokat megt madhatja a Budapesti Fv rosi BĄr˘s gon,
• ignyelheti a szvetsg ltal rendezett ki llĄt sokon, bemutat˘kon s rendezvnyeken val˘ rszvtelt,
• Ąr sban kezdemnyezheti a clir nyos tevkenysg et , IBSZ szakmai tagozatok, munkabizotts gok ltrehoz s t a szvetsg elnksgnl,
• a p rtol˘ s tiszteletbeli tag a szvetsg rendezvnyein tan cskoz si joggal rszt vehet, de szavazati joggal nem rendelkezik,
• a tagszervezetek, tagok a kzgyűls ltal meg llapĄtott ves tagdĄjon fell, tov bbi nknt v llalt szvetsg et t mogat˘ i hozz j rul ssal , rdekvdelmi hozz j rul ssal felaj nl ssal t mogathatj k az IBSZ-t, mint szvetsget a műkdsben , gazdas gi feltteleinek biztosĄt sa rdekben .
3.) Az IBSZ tagszervezetek, tagok ktelezettsgei:
• Az IBSZ tagszervezetekre, tagokra azonos ktelezettsgek h rulnak,
• a Szvetsg s a tags g rdekeihez mlt˘ magatart s tanŁsĄt sa,
• a szvetsg cljainak t mogat sa,
• a tagszervezetek, tagok a szvetsg Alapszab ly t, az SZMSZ-t, s a szvetsg testletei ltal hozott hat rozatokat betartani, valamint a szvetsg munk j t, hĄrnevt, elfogadotts g t elsegĄteni. A tagszervezetek s a tagok a szvetsg cljaival ellentmond˘ s azok megval˘sĄt s t veszlyeztet magatart st nem folytathatnak, az egyttműkds sor n a hat rids feladatokat a kzsen meghat rozott idtartamig ktelesek teljesĄteni,
• a tagszervezetek, tagok a z IBSZ rdekeit, hĄrnevt srt kzlemnyeket az Interneten, a mdi n keresztl nem kzlhetnek, amennyiben ezt megtennk Łgy felkrsre ktelesek az inform ci˘s l ncukb˘l trlni, helyesbĄteni, helyesbĄttetni,
• a tagszervezetek, tagok a Kzgyűls ltal elf ogadott feladattervet, az ves kltsgvets tervezett munk jukkal, egyttműkdskkel elsegĄteni , a Szvetsggel, s annak tbbi tagj val egyttműkdni,
• a tagszervezetek, a tagok az IBSZ-el kttt meg llapod sokban, szerzdsekben foglaltakat ktelesek betartani, tartalmilag, szakmailag a meg llapod snak, szerzdsnek eleget tenni, elsegĄteni az IBSZ cljainak megval˘sĄt s t, a gazdas gi feltteleine k biztosĄt sa rdekben,
• az IBSZ-hez tartoz˘ tagszervezetek, tagok ktelesek jogkvet, korrekt pici magatart st tanŁsĄtani, az oktat s szervezsben, az egyrtelmű inform ci˘s anyagok kzlsben, oktat s szĄnvonalban, a vizsg ztat s rendszerekben egyttműkdni, valamint a tagszervezet, tagok az iparos v llalkoz˘kkal szembeni megtvesztsre ir nyu l˘ magatart st, tevkenysget nem vgezhetnek,
• a tagszervezetek a szervezetben, valamint a tagok a v llalkoz si struktŁr jukban bekvetkezett adatv ltoz sokat, szemlyi v ltoz sokat ktelesek 30 napon bell az IBSZ-szel kzlni,
• a tags g felttele a szvetsg letben, tevkenysgben val˘ rszvtel egyttműkds mellett a kzgyűls ltal meghat rozott mrtkű tagdĄj megfizetse,
• a t rgyvre vonatkoz˘, - a kzgyűls ltal meghat rozott - tagdĄjat a t rgyv febru r 28-ig, egy sszegben kell megfizetni,
• a szvetsg tisztsgvisel je, amennyiben jogers bĄr˘s gi Ątlet hat lya al kerl, 15 napon bell kteles Ąr sban lemondani tisztsgrl. Amennyiben a lemond st a tisztsgvisel elmulasztja, Łgy az elnksg hĄvja vissza, tisztsge al˘l felfggeszti, amirl az ves k zgyűls hat roz.
4.) Az IBSZ tagszervezetek, tags g megszűnse:
A tags gi viszony a termszetes szemly tag hal l val, a szervezeti form ban műkd tagok jogut˘d nlkli megszűnsvel, nyilv ntart sb˘l trlssel vagy kiz r ssal szűnik meg. Amennyiben az IBSZ tagszervezetek, tagok ismtelten a ktelezettsgeknek nem tesznek eleget, Łgy az IBSZ elnksge 2/3-os szavazattal az IBSZ tags g b˘l felfggesztheti, valamint a kzgyűls fel a kiz r si javaslattal lhet, a kiz r sr˘l a kzgyűls dnt, amirl a tagszervezetet, tagot Ąr sban rtesĄteni kell. A tagszervezet, tag kilpsi sz ndk t az elnksgnek Ąr sban kell bejelenteni, amit az elnksg tudom sul vesz s levlben visszaigazol.
A rendes tagot az ves tagdĄjfizets elmulaszt sa miatt a Szvetsg elnke, vagy alelnke ltal al Ąrt s ktelezettsgek teljesĄtsre figyelmeztet elzetes felhĄv sban kzlt fizetsi hat rid eredmnytelensge esetn az IBSZ tagnyilv ntart s b˘l az Elnksg egyszerű sz˘tbbsggel hozott hat rozata alapj n hat rozathozatal napj val trlni kell. A nyilv ntart sb˘l trlt - tag a trlst kvet 30 napon bell, az egyeslet elnke Łtj n s a h tralkos tagdĄj egy sszegben s a Ptk . szerinti ksedelmi kamatokkal trtn megfizetse mellett Ąr sban a kzgyűlshez fellebbezssel lhet. A fellebbezsnek halaszt˘ hat lya van, a dntsig azonban a tags gi jogok nem gyakorolhat˘k. A fellebbezs t rgy ban a legkzelebbi kzgyűlsen dnteni kell. A felhĄv st trtivevnyes aj nlott levlben kell kikldeni, vagy a felhĄv s tvtelt egyb m˘don kell igazolni.
Az Alapszab ly ktelezettsgek ismtelt, vagy sŁlyos megsrtse esetn, fknt, ha az IBSZ gazdas gi műkdst befoly solja, illetve ha a rendes tag, vagy a p rtol˘ tag tevkenysge a Szvetsg cljaival ellenttes, vagy azt veszlyezteti, - az elnksg javaslat ra - , a kzgyűls jogosult hat rozat val a tagot kiz rni, a tiszteletbeli tagi cĄmet visszavonni. A kiz r st, illetve a tags gi viszony megszűnst a taggal Ąr sban kzlni kell.
A tags gi viszony megszűnse esetn a volt tagnak, vagy tagszervezetnek a szvetsggel szembeni tartoz s t - a vonatkoz˘ jogszab lyokban foglaltak szerint - meg kell fizetnie. A tags gi viszony megszűnsvel a tag, tagszervezet az IBSZ-el szemben ezen a jogcĄmen kvetelst nem t maszthat.
A kzgyűls ltal kiz rt tagszervezet, tag a szvetsgbe Łjb˘li belpsi sz ndka esetn, a belpst, az IBSZ kzgyűlse hagyja j˘v .
IV. AZ IBSZ SZVETSG FELPÖTSE
1.) Az IBSZ szvetsg felpĄtse:
• kzgyűls
• elnksg
• felgyel s etikai bizotts g
• szakmai tagozatok
• munkabizotts gok
• gyintz szervezet
2.) Az IBSZ szvetsg kzgyűlse:
A kzgyűls az IBSZ szvetsg legmagasabb rangŁ testlete, amelyen minden szavazati joggal rsztvev tagszervezet, tag egy szavazattal rendelkezik.
Az IBSZ tagszervezetek, tagok az IBSZ-hez bejelentett adatokkal az IBSZ elnksge ltal elfogadott kpvisel, rendezett tagdĄj ellenben kap szavaz˘cdul t. Az IBSZ kzgyűlsn, klnbz megbĄz˘levllel meghatalmazott szemly szavazati jogot nem kaphat.
A kzgyűlsre sz˘l˘ meghĄv˘t az IBSZ-bl a tagszervezeti, tagi kpviselnek a kitűztt idpont eltt legal bb 15 nappal ki kell kldeni. A meghĄv˘nak tartalmaznia kell a kzgyűls helyt, idpontj t, a napirendi pontokat, tov bb a megismtelt kzgyűls helyt s idpontj t, s t jkoztat st, hogy a megismtelt kzgyűlst v ltozatlan napirendi pontokkal kell megtartani. A kzgyűlsen a p rtol˘- s tiszteletbeli tagok tan cskoz si joggal vehetnek rszt.
Szemlyi krdsek, vagy az IBSZ vagyon t, vagy tov bbi tevkenysgt jelentsen befoly sol˘ napirend t rgyal sa esetn a levezet elnk z rt lst rendelhet el. Z rt lst kell elrendelni, amennyiben b rmely tag javaslat ra a kzgyűls egyszerű tbbsggel Ągy hat roz. A z rt lsen a tagokon kĄvl csak az rintett fl s a jegyzknyv vezetje vehet rszt.
A kzgyűls szksg szerint, de vente legal bb egy alkalommal lsezik. Az sszehĄv s az elnk feladata elnksg dntse hat rozata alapj n. Az ves kzgyűlst legksbb m jus 30-ig meg kell tartani, ahol az ves besz mol˘t, a feladatterv vgrehajt s t, a feladattervet, a kltsgvetsi besz mol˘t, a kltsgvetsi tervezetet, a FEB besz mol˘t s a kvetkez v tagdĄj mrtkt el kell fogadtatni. RendkĄvli kzgyűlst kell sszehĄvni ha a Fv rosi BĄr˘s g elrendeli, ha azt az elnksg, a Felgyel s Etikai Bizotts g kri, vagy a szavazati joggal rendelkez tagszervezetek, vagy tagok, tbb mint egyharmada ok s cl meghat roz ssal Ąr sban az elnksgnl kezdemnyezi.
A kzgyűls hat rozatkpes, ha a szavazati joggal rendelkez tagok, vagy tagszervezetek kpviseljnek tbb, mint fele jelen van. A hat rozatkptelensg miatt - v ltozatlan napirenddel - megismtelt kzgyűls a megjelentek sz m t˘l fggetlenl hat rozatkpes. A megismtelt s az eredeti kzgyűls kztt legal bb fl ˘r nak kell eltelnie s az erre vonatkoz˘ figyelmeztetst a kzgyűlsi meghĄv˘nak tartalmaznia kell.
A kzgyűls levezet elnke a szvetsg elnke, vagy az ltala felkrt s a kzgyűls ltal j˘v hagyott szemly, vagy a kzgyűls sszehĄv s t kezdemnyez Felgyel s Etikai Bizotts g elnke, illetve a kzgyűls sszehĄv s t kezdemnyez tagszervezetek, tagok, - kzgyűls ltal elfogadott - jelltje.
A kzgyűls dntseit, hat rozatait ltal ban a jelenlv szavaz sra jogosultak egyszerű sz˘tbbsggel nyĄlt szavaz ssal hozz k. B rmely tagszervezet, tag javaslat ra a kzgyűls hat rozhat a titkos szavaz s elrendelsrl, sz˘tbbsg esetn titkos szavaz st kell elrendelni. A kiĄrt idpontban hat rozatkpes kzgyűlsen a jele nlvk t bb, mint 2/3-os sz˘tbbsg e szksges az Alapszab ly m˘dosĄt s hoz, a vagyoni krdsek eldntshez, tov bb a szvetsg megszűnsnek kimond s hoz, illetve m s szvetsggel trtn egyeslshez.
Minden esetben hat rozathozatal eltt a szavazati joggal rendelkezk sz m nak v ltoz s t a jegyzknyvben rgzĄteni kell.
A kzgyűls kiz r˘lagos hat skrbe tartozik:
• Az Alapszab ly megalkot sa s m˘dosĄt sa, elfogad sa,
• az elnksg elz kzgyűls ˘ta vgzett munk j r˘l s a kltsgvets teljesĄtsrl sz˘l˘ besz mol˘ elfogad sa,
• a Felgyel s Etikai Bizotts g elz kzgyűls ˘ta vgzett vizsg latair˘l, munk j r˘l sz˘l˘ besz mol˘ elfogad sa,
• a szvetsg ves feladattervnek s kltsgvetsnek elfogad sa, valamint a kltsgvets rsze a kvetkez ves tagdĄj mrtknek meghat roz sa,
• a szvetsg elnknek, h rom alelnknek, tov bb h rom elnksgi tagj nak, valamint a h rom fs Felgyel s Etikai Bizotts g nak elnknek kt tagj nak s egy p˘ttagj nak megv laszt sa, illetve visszahĄv sa,
• az elnksg ltal elutasĄtott felvteli krelmek elleni fellebbezsek elbĄr l sa, dnts jogers bĄr˘s gi Ątlet hat lya esetn trtnt felfggesztsrl, fellebbezsrl, valamint a tag, tagszervezet trlse, kiz r sa t rgy ban, tov bb dnts tiszteletbeli tag cĄm adom nyoz s r˘l vagy visszavon s r˘l,
• dnts n ll˘ jogi szemlyisgű szervezet, gazd lkod˘ szervezet ltesĄtsrl, e szervezet alapĄt˘i s felgyeleti jogainak ell t s r˘l,
• dnts minden olyan gyben, amelyet trvny, vagy az Alapszab ly a kzgyűls hat skrbe utal, illetve dnts b rmely olyan krdsben, amelynek eldntsre a kzgyűlsnek a hat lyos jogszab lyok szerint hat skre van,
• dnts a szvetsg IBSZ Szakmai Tagozatok, munkabizotts gok fel llĄt s nak lehetsgeirl, vagy korl toz s r˘l.
A kzgyűls ek a tagszervezetek, tagok bels letre vonatkoz˘ hat rozatokat nem hozhat nak , a felek kztt kttt meg llapod sokat, szerzdseket kell figyelembe venni .
A kzgyűlsrl hangfelvtelt s az alapj n rvidĄtett, stiliz lt jegyzknyvet kell kszĄteni, amely kiemelten tartalmazza a hozott hat rozatokat. A jegyzknyvet a jegyzknyvvezet, a levezet elnk s kt hitelesĄt Ąrja al . A szvetsg tagszervezeti, tagi kpviseli a jegyzknyvbe betekinthetnek, Ąr sbeli krsk alapj n arr˘l m solatot kapnak. A hangfelvtelt az IBSZ-nl hat h˘napig meg kell rizni, a Fv rosi BĄr˘s g rendelkezsre kell bocs tani.
3.) Az IBSZ elnksge:
A ht fs elnksg az IBSZ szvetsg ir nyĄt˘ testlete. Feladata a szvetsg műkdsnek ir nyĄt sa a kzgyűlsek kztti idszakban, a kzgyűls hat rozatainak s a vonatkoz˘ jogszab lyoknak megfelelen. Az elnksg szksg szerint, lehetleg havonta lsezik az SZMSZ-ben meghat rozott m˘don. ľlland˘ - tan cskoz si joggal rendelkez - meghĄvottak a Felgyel s Etikai Bizotts g elnke, akit akad lyoztat sa esetn a bizotts g b rmely tagja helyettesĄthet. A szakmai tagozatok elnkei vlemnynyilv nĄt ssal szavazati jog nlkl meghĄvottak az elnksgi lsre. Az elnksgi tags g m sra t nem ruh zhat˘. Az elnksgi ls hat rozatkpes, ha az elnksgi tagok kzl legal bb ngy f jelen van. Az elnksgi lsek nyilv nosak, azokon - tan cskoz si joggal, szavazati jog nlkl - tagszervezeti, tagi kpvisel rszt vehet. Az IBSZ elnke meghat rozott tmakrben s idtartamra z rt lst rendelhet el. A z rt lsen csak az elnksg tagjai, s az elnksg ltal meghĄvottak vehetnek rszt.
Az elnksg a tagszervezetek bels letre vonatkoz˘ ktelez hat rozatot nem hozhat, a felek kztt meg llapod sokat, szerzdseket azonban az el nksg s a FEB kteles figyelembe venni .
Az elnksg feladata s hat skre:
A kzgyűls Ąr sos anyagainak elterjesztse a kvetkezk:
• Az elz vi kltsgvets teljesĄtsrl sz˘l˘ besz mol˘, a Felgyel s Etikai Bizotts g elzetes vlemnyezsvel,
• az elz vi feladatterv vgrehajt s r˘l sz˘l˘ besz mol˘,
• az ves kltsgvetsi terv, s a kvetkez ves tagdĄj sszegnek meghat roz sa,
az ves feladatterv elfogad sa .
• Az elnksgnek el kell kszĄteni a Szvetsg Szervezeti s Műkdsi Szab lyzat t, amit az elnksg 2/3 szavazattal fogad el,
• az elnksg 2/3-os szavazati tbbsggel deleg l vagy visszahĄv tisztsgviselket, kldtteket a klnbz t rsszervezetekbe, elnksgekbe, nkorm nyzatokba, szakiskol kba, kamar kba ,
• a szvetsg kltsgvetsnek m˘dosĄt sa a kzgyűls ltal elfogadott keretek kztt,
• kzgyűlsi hat rozat alapj n gazd lkod˘ szervezet ltrehoz sa s megszntets e,
• gyintz szervezet ltrehoz sa, a sikeres gazd lkod s biztosĄt sa mellett, a kzgyűls ltal elfogadott kltsgvets keretei kztt,
• IBSZ Szakmai Tagozatok, ad-hoc munkabizotts gok ltrehoz sa, feladatuk s hat skrk meghat roz sa, elfogad sa a Szervezeti Műkdsi Szab lyzatban val˘ rgzĄtse,
• az elterjesztett IBSZ szvetsgbe trtn belpsi sz ndknyilatkozatok, valamint a tagdĄj h tralk miatti tagszervezeti, tagi trlsek t rgy ban dnts, valamint a trlsek miatti fellebbezsek,, kiz r si javaslatok megttele, a kiz r sok kzgyűls el trtn beterjesztsnek elkszĄtse,
• a tisztsgvisel ellen a bĄr˘s gi Ątlet hat lya esetn a tisztsgvisel felments vel kapcsolatos feladatok elvgzse,
• a tagszervezetektl, tagokt˘l berkezett levelek rtkelse, az elterjesztsek, javaslatok megvitat sa s dnts azok t rgy ban,
• szksg esetn:
• az Ąr sos v laszad s hat rideje harminc nap,
• a kzgyűlst harminc napon bell ssze kell hĄvni,
• dnts minden olyan gyben, amelyet a trvny, a kzgyűls, a jelen Alapszab ly az elnksg hat skrbe utal.
Az elnksgi lsrl hangfelvtel alapj n rvidĄtett, stiliz lt jegyzknyvet kell kszĄteni, amely kiemelten tartalmazza a hozott hat rozatokat. A jegyzknyvet a jegyzknyvvezet s az lst levezet elnk, vagy kt alelnk hitelesĄti. A hangfelvtelt az IBSZ-nl 2 h˘napig meg kell rizni.
4.) Az IBSZ elnk:
A szvetsget az elnk n ll˘an kpviseli. A kt elnksgi ls kztt dntseit n ll˘an vgzi s l tja el feladatait. E jogkrt truh zhatja az alelnkre, az alelnkkre.
Fbb feladatai:
• A szvetsg tevkenysgnek ir nyĄt sa az Alapszab ly, SZMSZ s az elnksgi ls hat rozatok alapj n, sszehangoltan az elnksgi lsek kztti idszakban,
• dnt mindazon gyekben, amelyeket az Alapszab ly nem utal a testleti hat skrbe,
• kapcsolatot tart, illetve koordin lja a kapcsolattart st a tagszervezetekkel, a tagokkal, a korm nyzati, nkorm nyzati, kzigazgat si, gazdas gi s t rsadalmi szervezetekkel, intzmnyekkel, az elektronikus s Ąrott mdi val, valamint a klfldi partnerszervezetekkel,
• folyamatosan figyelemmel kĄsri, s idszakonknt rtkeli a szvetsg kltsgvetst, gazd lkod s t, valamint ellenrzi az Ąr sos dokumentumok kezelst, utasĄt st ad a clir nyŁ v ltoztat sokra, amirl az elnksgnek havi elnksgi ls keretn bell t jkoztat st ad,
• gyakorolja a munk ltat˘i jogokat, szemlyi krdsekben az elnksggel egyeztet, a javaslatokat az elnksg fogadja el,
• a kzgyűls, az elnksgi lsek sszehĄv sa s levezetse,
• gondoskodik az elnksgi lsek anyagainak, segdanyagainak elkszĄtsrl s sztoszt s r˘l, valamint a hangfelvtelrl s a jegyzknyvvezetsrl s azokat ellenjegyzi.
5.) Az IBSZ alelnkk:
Fbb feladataik:
• Ell tj k az akad lyoztatott elnk helyettesĄtst,
• az elnk szakmaspecifikusan hozz rt alelnkkel, elnksgi taggal vgez clfeladatot, amihez az alelnk, elnksgi tag kteles az IBSZ rdekeit figyelembe venni, s a legjobb tud s val az elnknek a t rgyal si pozĄci˘ban minden t mogat st megadni,
• rszt vesznek a szvetsg elvi s gyakorlati ir nyĄt s ban, vagy vezetik vagy segĄtik s felgyelik az SZMSZ szerint az elnksg ltal ltrehozott IBSZ szakmai tagozatokat, munkabizotts gokat,
• ell tj k az elnk ltal r juk ruh zott eseti feladatokat.
6.) Az IBSZ Felgyel s Etikai Bizotts g (a tov bbiakban: FEB)
A kzgyűls ltal v lasztott h rom fs FEB munk j t a FEB elnk szervezi s ir nyĄtja. A 3 tagŁ FEB ltsz m v ltoz sa esetn a megv lasztott p˘ttag megbĄz sa a FEB elnk fel krsvel lp hat lyba .
Nem lehet a FEB tagja az, aki a szvetsg b rmely m s testletnek tagja, vagy aki a szvetsgnl munkaviszonyban ll. A FEB az IBSZ-nl operatĄv feladatokat nem l that el.
A FEB szksg szerint, de legal bb flvenknt lsezik, tevkenysgt, munkarendjt saj t gyrendjben szab lyozza. A FEB gyrendje a FEB elnk s a kt tag 3 igen szavazata alapj n fogadhat˘ el. Igny esetn a FEB lseihez az IBSZ iroda helyet s a feltteleket biztosĄtja. A FEB a mennyiben az elnksg rszrl jogszab lyt vagy Alapszab lyt srt hat rozatot szlel, akkor kteles tizent napon bell a dntst hoz˘ testletet a hat rozat megv ltoztat s ra felsz˘lĄtani. Amennyiben az rintettek ezt tizent napon bell nem teljesĄtik, kezdemnyezi az elnknl a kzgyűls 30 napon belli sszehĄv s t. Ha az sszehĄv st az IBSZ elnk elmulasztja, akkor a FEB elnke hĄvja ssze a kzgyűlst.
A FEB F f eladatainak ell t sa krben sz m ra utasĄt s nem adhat˘, munk j r˘l kiz r˘lag a kzgyűlsnek tartozik besz molni.
Minden t jkoztat st megkrhet, s minden iratot megtekinthet, amelyet feladatai ell t s hoz ignyel, szksg esetn a szvetsg kltsgre, - elzetes egyeztets ut n, - kls szakrtt is felkrhet.
A kzgyűls az ves kltsgvets teljesĄtsrl s a besz mol˘r˘l (a knyvel ltal kszĄtett ves eredmny kimutat sr˘l, vagy mrlegrl) csak a FEB vlemnynek ismeretben dnthet.
A FEB e lnke az IBSZ elnksgi lsek lland˘ meghĄvottja, amelyeken tan cskoz si joggal vesz rszt.
Fbb feladatai:
• Annak ellenrzse, hogy a szvetsg tevkenysge, gazd lkod sa a jogszab lyoknak, az Alapszab lynak s a szvetsg m s szab lyzat nak megfelel,
• annak ellenrzse, hogy a szvetsgi vagyon hatkony s clszerű műkdtetse a kzgyűlsi s elnksgi hat rozatoknak megfelel,
• ellenrzse az IBSZ tagszervezetekkel, tagokkal , intzmnyekkel kttt meg llapod sok, szerzdsek, v llal sok teljesĄtsnek idar nyos betart sa,
• a szvetsg s tagszervezetei, tagjai illetve a tisztsgviselk kztt felmerl ellenttek, vit k felold sa,
• indokolt esetben az elnksg javaslata alapj n a kzgyűls fel kezdemnyez a tagszervezeti , vagy tagi kpviseljnek visszahĄv s t.
7.) Az IBSZ Szakmai Tagozatok , munkabizotts gok :
A kzgyűls hat rozata alapj n a Szvetsg elnksge a terletn műkd v llalkoz sok, tagok, szakmai szempontŁ rdeksszefog s nak megszervezse rdekben minimum 10 fvel IBSZ Szakmai Tagozatokat hozhat ltre.
A szakmai tagozatok egyenknt, vagy m s tagozatokkal egyttműkdve szakmai rendezvnyeket szervezhetnek, oktat sban, oktat sszervezsben, vizsg ztat sban vehetnek rszt. A speci lis rdekkpviseleti tevkenysg, a szakkpzs minsgjavĄt sa, valamint ell t sa rdekben az elnksg rszre jogszab lytervezetekrl vlemnyt nyilv nĄthatnak. Szakmaspecifikusan klnbz Szakrti Bizotts gokat , munkabizotts gokat alakĄthatnak ki a mindenkori jogszab lyok figyelembevtelvel. A tagozatok , munkabizotts gok ir nyĄt s t, bels szervezeti felpĄtst s a műkdsre vonatkoz˘ egyb szab lyokat, a tagozatok ltrehoz s val egyidejűleg az elnksg a szakmai tagozat vezetjvel kzsen az IBSZ Szervezeti Műkdsi Szab lyzat ban hat rozza meg.
8.) Az IBSZ szvetsg gyintz szervezete:
A szvetsg feladatai ell t s ra saj t adminisztratĄv gyintz szerveztet műkdtet a kltsgvets keretei kztt. Az gyintz szervezet dolgoz˘i felett a munk ltat˘i jogokat az elnk gyakorolja elzetes elnksgi hat rozat alapj n . Az gyintz szervezet feladatkrrl, az IBSZ Szervezeti s Műkdsi Szab lyzatban az iroda gyrendjrl az elnksg jogosult rendelkezni, amit az elnk folyamatosan ellenriz, indokolt esetben javaslatot tesz az elnksg fel a v ltoztat sokra.
Az elnki levelek, a kpviseleti jogb˘l ad˘d˘an egy al Ąr ssal, mĄg a Tagozatok, Szakmai Bizotts gok iktatott, cges levelek ketts al Ąr ssal mennek ki az IBSZ-bl.
V. AZ IBSZ SZVETSG VľLASZTľSI SZABľLYZAT
1.) A szvetsg v lasztott kpviseli:
• az elnksg
• az elnk,
• az alelnkk,
• az elnksgi tagok,
• a Felgyel s Etikai Bizotts g elnke s tagjai , p˘ttagja.
A szvetsg tisztsgviseljnek, illetve testleti tagj nak az v laszthat˘ meg, aki:
• az IBSZ tagszervezetek esetben a kzhiteles nyilv ntart sban bejegyzett, vagy az al Ąr si cĄmpld nyon szerepl, al Ąr si joggal rendelkez, valamint az IBSZ tagok esetben a v llalkoz˘i stukatŁr ban az IBSZ-ben bejelentett adatokkal az IBSZ elnksge ltal elfogadott kpvisel megv laszthat˘ a Szvetsg b rmely tisztsgre,
• kzleti s szakmai tevkenysge, emberi magatart sa alapj n alkalmas a testleti tags gra, illetve tisztsggel j r˘ feladatok elvgzsre, s azt nyilatkozatban v llalja,
• jogers bĄr˘ s gi Ątlet hat lya alatt nem ll.
A kzgyűls az elnkt, a 3 alelnk t , a 3 elnksgi tagot, a FEB elnkt, a FEB 2 tagj t , s az 1 p˘ttagj t ngy vre v lasztja , de indokolt esetben a kzgyűls az idkorl toz sban ettl eltren is rendelkezhet. Megreseds esetn a rszidre v lasztott tisztsgvisel mand tuma a ngy vre v lasztott tisztsgviselkkel azonos d tumig rvnyes. A tisztŁjĄt˘ kzgyűls eltt legal bb 30 nappal az elnksg h romfs jellbizotts got kr fel. A jellbizotts g, miut n megismerte a tagszervezetek, tagok javaslatait, azokat sszegezve javaslatot tesz a tisztŁjĄt˘ kzgyűlsnek. A jellbizotts g ltal javasolt szemlyek automatikusan, szavaz s nlkl kerlnek fel a szavaz˘list ra. Tov bbi javaslatttelre a kzgyűlsen az IBSZ szvetsg b rmely szavazati joggal rendelkez tagszervezetnek, tagnak azonos joga van. Jellni a kzgyűlsen sz˘ban is lehet. A jellbizotts g ltal nem javasolt szemlyeknek a jelllist ra trtn felkerlsrl a kzgyűls a szavaz sra jogosultak egyszerű sz˘tbbsgvel hat roz. A jelltnek sz˘ban nyilatkozni kell az Alapszab ly szerinti tisztsg betlts feltteleinek megltrl.
A helyszĄnen szavaz˘list ra felkerls sorrendje a helyszĄnen jellt szemlyek nevt, a jelllist n a r juk leadott szavazatok sz m nak nagys grendi sorrendjben kell feltntetni.
A jellsek megkezdse eltt a kzgyűlsen a hat rozatkpes ltsz mot ellenrizni kell.
2.) A v laszt s menete:
• Elszr az elnkt,
• ezt kveten a h rom alelnkt,
• majd az elnksg h rom tagj t,
• vgl a FEB tagj ait v lasztja meg a kzgyűls, elszr az elnkt, majd a kt tagj t s egy p˘tt agot .
A v laszt s trtnhet nyĄlt vagy titkos szavaz ssal, errl a kzgyűls a helyszĄnen dnt. Titkos szavaz s esetn h romfs szavazatsz ml l˘ bizotts got v laszt a kzgyűls. A szavaz˘lapra elszr az automatikusan felkerlt szemlyek, majd a szavazatar nyok sorrendjben mindazok felkerlnek, akik a nyĄlt jellskor 50 %-n l nagyobb szavazatar nyt rtek el. Amennyiben a megv lasztand˘k sz m n l kevesebb ilyen jellt van, akkor a szavaz˘lapra a legtbb jellst kapottak kerlnek fel. A helyszĄnen jellt szemlyek nevt a jelllist n a r juk leadott szavazatok sz m nak sorrendjben kell feltntetni.
A szavaz skor a szavaz˘lapr˘l b rkinek a neve kihŁzhat˘. rvnytelen a szavaz˘lap, ha azon tbb nv szerepel, mint a megv lasztand˘k sz ma, vagy ha a meghat rozott jelzs a szavaz˘lapon nem egyrtelmű. A meghat rozott sz mn l kevesebb nv szerepelhet a leadott szavaz˘list n, amit rvnyesnek kell elfogadni.
A szavaz s megkezdse eltt a hat rozatkpes ltsz mot ismtelten ellenrizni kell.
Szemlyi krdsek megt rgyal s t a kzgyűls eltt ht nappal Ąr sban, indokl ssal b rmelyik, szavazati joggal rendelkez tagszervezet, vagy tag kezdemnyezheti (bizalmatlans gi indĄtv ny).
Ebben az esetben a kzgyűls nyĄlt szavaz ssal dnt arr˘l, hogy t rgyalja-e az indĄtv nyt. Abban az esetben, ha a kzgyűls Łgy dnt, hogy t rgyalja az indĄtv nyt s a szavaz s valamely testleti tag, vagy tisztsgvisel visszahĄv s hoz vezet., a megresedett helyet soron kĄvli kzgyűlsen napirendi pontban fel kell tntetni. Amennyiben a visszahĄv sok sor n az elnksg ltsz ma ngy f, a FEB ltsz ma h rom f al cskken, soron kĄvli tisztŁjĄt˘ kzgyűlst kell sszehĄvni.
VI. AZ IBSZ SZVETSG MEGSZëNSE
A szvetsg megszűnik feloszl ssal, m s t rsadalmi szervezettel val˘ egyeslssel, illetleg megszűnsnek meg llapĄt s val. A szvetsg kzgyűlse a feloszl ssal, tov bb m s t rsadalmi szervezettel val˘ egyeslssel trtn megszűnsrl a kiĄrt idpontban hat rozatkpes kzgyűls a jelenlvk 2/3-os szavazattbbsggel hat roz.
A szvetsg megszűnse esetn - a hitelezk kielgĄtse ut n - a vagyon a megszűns idpontj ban a bĄr˘s g ltal t rsadalmi szervezetknt nyilv ntart sba vett tagszervezetek, tagok kztt osztand˘ fel, egym s kztt egyenl ar nyban. Az ezzel kapcsolatos teendk ell t sa a felsz mol˘k feladata, akik ktelesek a vagyon feloszt s nak tnyt s a kedvezmnyezettek nevt a napi sajt˘ Łtj n kzlemnyknt nyilv noss gra hozni.
Z r˘ rendelkezsek:
Jelen Alapszab lyban nem szab lyozott krdsekre az 1989. vi II. trvny VIII. fejezet 20.ő. s a 21.ő. rendelkezsei az ir nyad˘k.
Az eredeti Alapszab lyt a kzgyűls fogadta el s a Fv rosi BĄr˘s g 1990. szeptember h˘ 20. napj n kelt 6. Pk. 63897 sz mŁ vgzsvel 2785 sz m alatt a t rsadalmi szervezetek nyilv ntart s ba vette.
• Z radk:
Jelen Alapszab ly m˘dosĄt s t s a m˘dosĄt sokkal egysges szerkezetbe foglal st az Ipartestletek Budapesti Szvetsge 2006. m rcius 14-i kzgyűls 16/1/2006 Kzgyűlsi Hat rozata alapj n elfogadta.
• Z radk:
Jelen Alapszab ly m˘dosĄt s t s a m˘dosĄt sokkal egysges szerkezetbe foglal st az Ipartestletek Budapesti Szvetsge 2008. prilis 01-i kzgyűls 1/21 /2008 Kzgyűlsi Hat rozata alapj n elfogadta.
3.) Z radk:
Jelen Alapszab ly m˘dosĄt s t s a m˘dosĄt sokkal egysges szerkezetbe foglal st az Ipartestletek Budapesti Szvetsge 2010. m jus 27-i kzgyűls 17/1/2010 Kzgyűlsi Hat rozata alapj n elfogadta.
Budapest, 2010. m jus 27.
Nmeti Lajos
IBSZ elnk
|
